Kedves Látogató!
Újszilvás Község honlapja 2024. évben megújult. Ön jelenleg a régi honlapunkat böngészi.
Megújult honlapunkat itt érheti el: https://ujszilvas.asp.lgov.hu

Újszilvás Község Önkormányzata a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben foglalt felhatalmazás alapján 67/2013.(VII.04.) számú határozatával létrehozta az Újszilvási Települési Értéktár Bizottságot (ÚTÉB).

Tagjai: Boda András, Perjési Józsefné, Magó Eszter

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése, védelme többszörösen összetett rendszerben történik az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában. Helyben a települési értéktár bizottság gyűjti össze az értékek leírását, munkájába bevonhatja a közművelődési intézményeket, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket is, de a települési értéktárba a nemzeti értékek felvételét bárki kezdeményezheti.

Ha Újszilvás bármely polgára úgy véli, hogy a környezetében van olyan kulturális érték, épület, terület, termék vagy bármi más, ami különleges helyi értéket képvisel, formanyomtatványon jelezheti azt a települési bizottságnak.

Javaslattételi nyomtatvány letöltése

Benyújtás módja:
1.) elektronikusan a szilvasfaluhaza@gmail.com e-mail címre való megküldéssel
2.) személyesen a Faluházban (2768 Újszilvás, Szent István u. 4.)

A benyújtás határideje: folyamatos

A nemzeti érték fogalmát a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény határozza meg az alábbiak szerint.

Nemzeti érték: a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely

a) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,

b) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,

c) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái az alábbiak:

"a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai- beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét- , különösen a mezőgazdasági
termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés - beleértve a kézműipart, kézművességet is - szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés- , gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások."

A bizottság ezekből állítja össze a helyben fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat.

I. és II. Világháborús Emlékmű
(2768 Újszilvás, Szent István u. 6.)

2008-ban elkezdődött Újszilvás település központi parkjának felújítása növények ültetésével, járda kialakításával, kandelláberek (világító testek) elhelyezésével, emlékmű létrehozásával, mely a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásával valósult meg.
Ennek eredményeképp 2009-ben elkészült Újszilvás I. és II. Világháborús emlékműve, mely méltó emléket állít a háborúkban hősi halált halt katonáknak. Különlegessége, hogy egyedi jellegével hozzájárul a települési jellemzőkhöz. Az emlékmű márványtábláin a háborúkban elvesztett újszilvási katonák nevei olvashatóak, tetején turulmadár feszíti szét szárnyait.
A park minden ember számára nyitva áll, bármikor látogatható. Helyet ad megemlékezéseknek, baráti beszélgetéseknek, esküvőknek egyaránt.

Újszilvási Tájház
(2768 Újszilvás, Petőfi u. 1.)

Újszilvás 1950 óta működik önálló községként, addig csak majorságok voltak, távol egymástól, és a szomszéd községekhez kapcsolódtak egységenként. Megalakulása óta éppen fiatalsága miatt sokáig nem gondoltak tájház létrehozásán.
Célunk a múlt, a jelen és a jövő összehangolása, szerves egységének bemutatása.
A létesítmény pozitív hatással bír az ismeretterjesztésben, a falusi turizmus megteremtésében, a hagymásos értékek, szokások, helyi tradíciók továbbvitelében, felélesztésében.
A Tájház megtekintésekor betekintést nyerhetünk a régi vidéki élet mindennapjaiba. Milyen eszközökkel dolgoztak, milyen volt a házak berendezése, miket viseltek…
Fontosnak tartjuk, hogy az ifjúság megismerje ősei múltját, lássa benne az értékeket, kövesse, ami jó, ami követendő.
Az idős emberek akarják átadni a fiataloknak a bennük elevenen elő hagyományokat, örök emberi értékeket, közösségi szokásokat, amelyek széppé tették az egyébként küzdelmes életüket.
2007-ben a Tájház kialakítása érdekében egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan került felújításra. A felújítás a külső falakat és a belső tereket érintette.
Miután kész lett az épület, a helyi Rozmaring Nyugdíjas Klub kezdett el tevékenykedni. Szorgos munkával összegyűjtötték az évek során felhalmozódott tárgyi emlékeket és szellemi értékeket. Ennek köszönhetően egy igen színvonalas és látványos gyűjteményt hoztak létre, melyet saját maguk mutatnak be, egyeztetett időpontban az érdeklődőknek.
A Tájház egyik pontját képezi a falu és külterülete természeti kincseit bemutató tanösvénynek, mely kiváló túraútvonal is egyben az óvodásoknak, iskolásoknak.

Újszilvási Szentháromság Római Katolikus Templom
(2768 Újszilvás, Bicskei út 29.)

Az 1950-es évek előtt Újszilvás részei (Jeges, Szőrösparcella, Újföld) sokáig két szomszédos településhez, Tápiószeléhez és Tápiógyörgyéhez tartoztak. A településrészek egyesítése, Újszilvás különválása előtt az itt élők lelki gondozását e két szomszédos település papjai végezték, az ottani temetők fogadták be halottaikat.
Újszilvás 1950. január 3-án önálló községgé vált.
Újszilvás lakosságának nagy része római katolikus vallású.
1945-ben társadalmi összefogás eredményeképpen megkezdődött a Szentháromság Templom építése, melynek kezdeményezését és építési összegének egy részét a hívők adták össze. A templom építéséről szájhagyomány útján annyit tudhatunk, hogy a Földi családtól lett megváltva a terület, annak fejében, hogy minden szentmise előtt a Földi család harangozhatott. 1947-ben a hívők már az újépítésű templomban gyülekezhettek.
A majd 70 éves épületet 2010-ben az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás segítségével Újszilvás Község Önkormányzata felújította és akadálymentesítette.
Bádogos szerkezetek cseréje, új kereszt készítése, tetőhéjazat cseréje, ereszkiképzés, faanyagok és szerkezetek rovar, láng- és gombamentesítése, oldalfalak kezelése új vakolattal, lábazatburkolás, ablakkönyöklők készítése, kémények felülvizsgálata, javítása, fa nyílászárók cseréje, új oldalfal vakolatok készítése történt meg.
Bejárati lépcsőjének akadálymentesítésére, kerítésének felújítására, járda, parkoló rekonstrukciójára került sor.
A templom mögötti területen parkosítás és egy pihenőhely kialakítása történt meg, a már meglévő tanösvény kiegészítő pontjaként 2 db tábla került kihelyezésre.
Napjainkban a Római Katolikus Egyházon belül a Váci Egyházmegyéhez tartozik, jelenlegi plébánosa Kovács Attila Mózes a tápiógyörgyei plébániáról.
A templomban minden vasárnap délelőtt 10 órától tartanak szentmisét.

Újszilvási Református Templom
(2768 Újszilvás, Dózsa György utca 44.)

Újszilváson a lakosság 20 %-át a református egyházközösség alkotja. Az 1900-as évek elejéig nem volt található református templom a falu területén, csupán Újszilvás határában, közigazgatásilag a szomszédos Tápiószőlős községhez tartozó kis, komfort nélküli kápolna, mely épület helyre állítása igencsak költséges lett volna és hitüket gyakorló idős tagok számára pedig nehezen elérhető. Így a téli időszakban a vasárnapi istentiszteleteket és a hétközi alkalmakat évekig házaknál tartottuk.
Ezért az akkori gyülekezet vezetősége úgy látta jónak, hogy elkezdi egy új templom építését, melyhez az Önkormányzat ingyenesen ajánlott fel telket a falu középpontjának kiemelt helyén. A templom alapkövének letétele és alapjának lefektetése 1994. évben került sor, a helyi lakosok ökomenikus összefogásának köszönhetően. Az építkezés megkezdéséhez az alaptőkét a tápiószőlősi református iskola kárpótlásából befolyt összege jelentette, majd a folytatáshoz forrásként a Közegyház támogatására, sikeres állami pályázatok elnyerésére és nem utolsó sorban vállalkozók, magánszemélyek, és a hitközösség tagjainak áldozatos adományaira számíthattunk. A helyi önkormányzat vezetése mindig szívén viselte és lehetőségeikhez mérten támogatta a templom építését. Áldott emlékezetű Tóth László műszaki és építésügyi előadó úr különösen is nagy gondossággal és alapossággal felügyelte és vezette a templom építését egészen haláláig. Ennek az együttműködésnek köszönhetően szólalhatott meg 2006. karácsonyán a templom új digitális orgonája.
Az istentiszteletek 2002 karácsonya óta folynak, ebben a kívülről impozáns, és belülről esztétikusan szép és otthonos kis templomban.
Istentisztelet minden vasárnap 8 órakor van.
2014-ben pedig hivatalosan is megtörtént a templom felszentelése.

Bolyhos Pálinka
(2768 Újszilvás, Bicskei út 34.)

A Bolyhos család 1994 óta foglalkozik pálinkafőzéssel. Több éves tapasztalat és régi családi receptek alapján jött létre a Bolyhos ágyas pálinka, amely 100 % étkezési minőségű, érett, egészséges, magas cukortartalmú és aromájú gyümölcsből az országban egyedülálló technológiai eljárással készül. Az általuk szabadalmaztatott aszalt gyümölcs ágyon érlelt, tiszta aromájú, kellemes ízű hungaricumként is elfogadott pálinka, 6 hónapig tartályokban érlelődik. Az érlelést követően, a palackozás során, a pálinka fajtájával megegyező, saját készítésű aszalt gyümölcsöt tesznek az üvegekbe, majd erre töltik a pálinkát. Ezt követően további 5-6 hónapig érlelik. Az érlelés során az aszalt gyümölcs visszanyeri eredeti alakját és kellemes színt kölcsönöz a pálinkának. A "gyümölcságy" a pálinkát esztétikailag vonzóbbá teszi és beltartalmi értékeit is tovább gazdagítja.
Újszilváson 2003-ban építettek egy új, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő pálinkafőzdét, palackozót és gyümölcsaszalót, ahol a bérfőzés mellett már kereskedelmi főzést is végeznek.
Céljuk, hogy minél több emberrel megismertessék és újra kedvelt, rendszeresen és kulturáltan fogyasztott nemzeti ital legyen a pálinka. Ennek érdekében, megkezdték a pálinkakóstolók szervezését, amelynek keretében lehetőség van az Újszilvásra látogatóknak, a pálinkafőzde megtekintésére, a pálinkafőzés folyamatának megismerésére, ágyaspálinka kóstolására és vásárlására.

Szilváshús Kft. Termékei
(2768 Újszilvás, Alkotmány u. 76.)

A Szilváshús Kft. története az 1970-es évekre nyúlik vissza. A családi vállalkozásból induló cég fő tevékenységi köre húsdarabolás, húskészítmény előállítása, valamint vadfeldolgozás. Az utóbbi években végrehajtott rekonstrukciók és beruházások következtében korszerű, az Európai Únió előírásainak megfelelő üzemmé nőtte ki magát a családi vállalkozás. Termékeiket saját mintaboltjaikban, kiskereskedelmi egységekben, valamint közétkeztetési intézetekben értékesítik. Kizárólag Magyarországon tenyésztett állatok húsának feldolgozásával, valamint hagyományos és természetes fűszerek felhasználásával, saját receptúra alapján történik a készítményeik gyártása. Az utóbbi két évben a mangalica sertéshús, és a magyar vadhús feldolgozásával bővült a termékeik köre. Három termékük nyerte el 2010 februárjában a kiváló magyar élelmiszer védjegyet: a szilvási vadas szalámi, a szilvási vadász szalámi, és a szilvási mangalica-szarvas füstöltkolbász.

Bertók Méz
(2768 Újszilvás, Alkotmány u. 129.)

Családi vállalkozásuk az 1956-ban alapított méhészetre épül, amely ma is Újszilváson működik. Fő termékük a méz, amit különféle csomagolásban, a minőségi mézet kereső vásárlóknak értékesítenek. A különböző fajtamézek érdekében a méhcsaládokat évi 1000-1200 km-t szállítják. Fontos szempontnak tartják – a minőség mellett – a termék megjelenését, a termékcsomagolást. Vállalnak egyedi címketervezést, csomagolás elkészítését is.
Az elmúlt 50 év szakmai tapasztalata alapján kifejlesztett termeléstechnológiájuk biztosítja, a különböző fajtamézek megfelelőképpen elkülöníthető termelését, ezáltal is biztosítva azok sajátos ízvilágát és magasfokú minőségét. A fajtamézek iránti növekvő vásárlói igény jelzi a fogyasztói szokások változását, mely szerint ma már nem csak az akác méz “a méz”.
Saját tervezésű ajándékcsomagok készítésével és forgalmazásával is foglalkoznak. Mézes kistornyukkal, mely 4×50g különféle fajtamézet tartalmaz, 2008. novemberében a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség által szervezett Csomagolási versenyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Különdíját nyerték el.
Természetesen nem elég csak a külső megjelenés. Mézeik minősége megfelel a legmagasabb elvárásoknak.